Lord George Byron: A Gyaur

El�bb v�mp�rr� lesz a halott

tetemed, s�rod elhagyod,

megk�s�rted sz�l�falud,

hogy fajt�d v�r�t sz�vjad ott;

�jf�lkor l�nyod �s hugod

�s asszonyod v�r�t szopod;

de gy�l�l�d e tested por�t

laktat� sz�rny� lakom�d,

mert miel�tt elhullanak,

megtudj�k, hogy uruk te vagy,

s oly �tkot fognak sz�rni r�d,

hogy elsz�rad minden vir�g.

S az egyik tiszta �ldozat,

a legkisebb, a legb�josabb,

meg�ld majd, ap�nak nevez -

m�ly l�ngra gy�jtja sz�ved ez!

M�gis bev�gzed m�vedet:

l�tod h�lt orc�j�t, meredt

szem�nek k�kl� �veg�t,

melynek jeg�ben ott a v�g;

akkor majd szennyes ujjaid

kit�pik sz�ke f�rtjeit,

melyekb�l egyet, ameddig �lt,

minden kincsedn�l t�bbet �rt,

de most, hogy elvonulsz vele:

gy�trelmeid eml�kjele!

Tennen v�red cs�p�gve d�l

agyaraid s ajkad k�z�l,

majd visszasz�ksz s�rodba, hogy

ifr�tek s g�lok k�zt forogj,

m�g t�led mind meg nem riad,

te n�luk is borzalmasabb!